On rating, this listing is behind the local field — 3.7 here, 4.2 across the 54 Private Hospital listings in Budapest. Worth weighing against how little sits behind it: 78 reviews, against a local average of 721.
Opening hours
Mon
8:00 AM–7:00 PM
Tue
8:00 AM–7:00 PM
Wed
8:00 AM–7:00 PM
Thu
8:00 AM–7:00 PM
Fri
8:00 AM–7:00 PM
Today
8:00 AM–7:00 PM
Sun
8:00 AM–7:00 PM
Highlights
Accessibility
Wheelchair-accessible entrance
Wheelchair-accessible parking
Payment
Debit cards
Credit cards
NFC mobile payments
Location
Patient reviews
Thanks — your review is with our moderators and appears once it is checked.
No one has reviewed this clinic here yet. Yours would be the first.
Szanto Beatrix
Édesapám egy súlyos betegség után került át, fizikálisan és mentálisan is borzalmas állapotban a Szeretetkórházba.
Egyedül még felülni sem tudott. Néhány hét alatt tolókocsival, majd járókerettel és most segédeszköz nélkül, önállóan közlekedik. Tudata is teljesen kitisztult.
Ezt az eredményt a szakmai hozzáértésen kívül a mérhetetlen és szívből jövő kedvesség és empátia is segítette, amit a kórház teljes személyzete (a portástól, a takarítókon át az ápolókig mindenki!!) tanúsított.
Nagyon hálás vagyok, és köszönöm szépen az emberfeletti munkájukat!
Édesapámat segítették itt utolsó hónapjaiban és hiszem, hogy a Mazsihisz miatt élt még +3 hónapot, mert kedvesek, türelmesek és szeretetteljesek voltak vele akkor, amikor minden már kórházban csak a rosszat kapta. A hozzátartozókkal is empatikusak, nem értem a negatív kommenteket, bár igaz, hogy az én történetem 2 évvel ezelőtt játszódott, azóta nem jártam itt.
Ma jártam először a MAZSIHISZ járóbeteg rendelésén. Pontosabban, a tüdőgyógyászaton. Dr Karácsonyi Erzsébet körültekintően, alaposan vizsgált meg. Mindent érthetően magyarázott el nekem. Köszönet érte! Várakozásom alatt a folyosón mindenkinek (!) volt egy kedves szava hozzám! Mindenhol tisztaság, a mosdóban wcpapír, szappan, kéztörlő. A sok negatív tapasztalatom után csodaként éltem meg mindezt.
Ápolásra szoruló, idős beteget semmiképp ne vigyenek oda, rehabilitáció pedig rendkívül gyenge. Tanuló vagy éppen végzett gyógytornászokat alkalmaznak. Azok is nagyon kevesen vannak. Édesanyámat 2 hónap alatt rendkívül legyengítették. Fizetős kórház lévén az ember jobb szolgáltatást vár, de semmivel sem különb bármely más állami intézménynél. A kezelő orvos sem volt túl együttműködő.
A KÓRHÁZBAN VÉGZETT TEAM MUNKÁRÓL EGY SZÓ JUT ESZEMBE AZONNAL, HOGY: " PÉLDAÉRTÉKŰ" !!!
BŐVEBBEN:
Egy budapesti rehabilitációs osztályról, ahol valóban méltatlanul, sokszor megalázóan bánnak a betegekkel, sajnos én is a saját bőrömön tapasztaltam meg,( TISZTELET A KIVÉTELNEK! ), kerültem át a Szeretetkórházba. Már a megérkezés pillanatában éreztem, hogy jó helyen leszek. A kezelőorvosom dr. Koren Péter főorvos úr volt. Nagytudású, alázatos, alapos és emberséges orvos.(és hátul is van szeme :) Sok esetben nem kellett mondanom semmit, tudta, mire van szükségem, és másnap az ágyam mellett volt a szakorvos, mivel én többszörös térdműtét után kerültem ide rehabilitációra. Csak ámultam és bámultam. Profi gyógytornászom Eszter segítségével, naponta folyt a munka, hogy mielőbb elérhessem a várva várt önállóságot. A nővérek, kisegítők, betegszállítók, intézményi adminisztrációs ügyintézők, név szerint fel sem tudnám sorolni, mind-mind lelkiismeretesen végezték a dolgukat, és segítették a betegek ellátását! Hazudnék ha azt mondanám, hogy mindenki mosolygott állandóan, de emberek vagyunk...nem ismerjük a hátterét mindenkinek. Egy biztos, ezt a munkát nem szabad olyan embernek végezni, akiben nincs meg a kellő alázat, empátia valamint az emberség...
A Szeretetkórházban tisztaság van, felszerelt, mondhatnám azt, hogy minden igényt kielégítő, az ételek ízletesek, legalábbis nekem bejött, pedig én kalóriaszegény, ch. csökkentett diétán voltam, és mégis változatos ételeket kaptam.
Az ember biztos más színben látja a világot ha egy szeretett hozzátartozója "eltávozik", de nem a kórházat hibáztatnám ezért...A másik dolog pedig a fertőzés. Egy látogató is behozhatja, főleg ha nem teszi meg a szükséges fertőtlenítést, pedig az intézményben van bőven lehetőség erre. A kórház valóban egy fizetős intézmény, de mindenben látni a különbséget, egy csak állami és a Szeretetkórház között, itt helyben végzik a vizsgálatokat is, ami például tb. támogatott és nem a beteg fizeti meg! Tudom, hogy nem mindenki tudna az ellátásért fizetni, esetemben is családi segítséggel volt megoldható, de itt valóban gyógyítottak és gondosan ápoltak, igy jó döntés volt a családom részéről, hogy "összedobták", mert tudták, min mentem keresztül az állami rehabilitációnak nevezett
"csodaosztályon" eltöltött tartózkodásom alatt... Ezek után itt valóban egy csodaosztály várt és gyógyított!
Én a Szeretetkórházat csak ajánlani tudom, saját tapasztalataim alapján. Én is mindig elolvasom a véleményeket ha van, de mivel nem az én tapasztalatom, nem ítélkezem látatlanban. Én ezt most így tapasztaltam és ezt szerettem volna le is írni, azért is, mert mindenkitől nem volt lehetőségem elköszönni és megköszönni!
KÖSZÖNET MINDENKINEK DOLGOZÓNAK, MINDENÉRT! :)
Bné K. Krisztina
Édesapám nagyon rossz állapotban került a kórházba, csodában reménykedtünk, helyette megfázást, hasmenést, romló felfekvést kaptunk, három hét után édesapám elhunyt. Fizetős kórház, külsőre, ágyszám és egy főre jutó ápoló/ orvos tekintetében rendben van, emberség, törődés tekintetében, - tisztelet az itt is létező kivételnek - a magyar kórházi állapotokat kaptuk vissza a I. Belgyógyászaton. A doktornő sosem ért rá, ha igen, abban sem volt köszönet, a nővérek egy részéhez az ember inkább nem is szól, annyira látszik a gyűlölet. Nem volt jó érzés ide járni.
Ápolásra szoruló beteget ne vigyen oda senki! Amikor jeleztem, hogy nagy a baj, nem foglalkoztak vele. Megvádoltak azzal, hogy mi okoztuk Édesapám leépülését. Sebet kötözni tudnak a nővérek, de bonyolultabb dolgot nem. 6 nap alatt elhunyt a rájuk bízott, addig csodálatosan gyógyuló beteg.
